fbpx

vízvezeték szerelés

Home > vízvezeték szerelés

vízvezeték szerelés

06(70)-573-3730

Tisztelt Látogató!
Kollégáinkkal az év bármely napján 0-24 óráig állunk az Ön rendelkezésére. Vállaljuk a legkisebb csöpögéstől kezdve a csőtörésen át, a komplett víz-,csatornahálózat cseréjét.

KORSZERŰ TECHNIKA

Minden munkánál a legkorszerűbb technikákat alkalmazzuk, amit a minőségi anyagok és fejlett gépparkunk ötvözésével tudunk kifogástalanul elvégezni.

GYORSASÁG ÉS 0-24 ÓRÁS SZOLGÁLAT

Bármilyen vízszereléssel kapcsolatos problémája adódik, hívjon minket bizalommal, mi rövid időn belül elhárítjuk.

KEDVEZŐ ÁRAK – 100% GARANCIA

Minden általunk végzett munkára 100%-os garanciát vállalunk. Csaptelep, sarokszelep, wc tartály és egyéb szerelvények esetén csak az általunk szállított termékekre tudunk garanciát vállalni, amennyiben Önnek rendelkezésére áll a szükséges anyag úgy csak az elvégzett munkára terjed ki a garancia.

Budapest, és Pest megye összes kerületében, és településén egyaránt vállaljuk szolgáltatásainkat!

vízszerelés szolgáltatásaink részletesen:

– Vízvezeték szerelés csőfagyasztással
– Zuhanyzók, kádak, mosdók, szifonok, zuhanytálcák bekötése, beszerelése,
– Mosogató-, mosdó-, csaptelep csere, javítás és szerelés,
– Vízóra szerelés és csere (mellékvízóra, locsolási), ügyintézés, vízóra plombálás,
– Kiöregedett vízvezetékek, rendszerek toldása, javítása és cseréje,
– Csőszerelési munkák kivitelezése,
– Csőtörések, beázások felderítése és megszüntetése,
– Mosógép-, mosogatógép-, bekötés és üzembe helyezés,
– Wc-, csészék, tartályok beszerelése, – Strangcsere,
– Villanybojler csere energiatakarékosabb típusokra,
– Jégkészítő hűtő vízrendszerének bekötése,
– Vízvezetékek jégtelenítése,
– Vízvezeték hálózatok utólagos szigetelése,
– Zuhanykabin összeépítése és beüzemelése,
– Hidromasszázs, szaunakabin (tuskabin) beépítése, beüzemelése,
– Darálós wc beépítése és duguláselhárítása,
– Ezen kívül kültéri csapok, vízvezetékek lefektetése, cseréje (ki-ásással) illetve téli üzemre való állítása,
– Csatornarendszerekbe történő viharszelepek, visszatorló szelepek beépítése.

Tel: 06(70)-573-3730

Egyre nő az igény a gyors és precíz csőhálózatok csőkötések kialakítására az
épületgépészeti, szereléseknél. A hagyományos acél, illetve a horganyzott csőanyagoktól és
a faggyús kenderkóccal készített csőkötésektől eltérő, újabb, könnyebben szerelhető,
időtálló csőhálózati anyagok jelentek meg.
Ezeket az anyagokat három fő csoportba sorolhatjuk. Így van tisztán fémanyagú, a
rézötvözeteken alapuló korszerű csőrendszer, ezzel egy időben alakultak ki a tisztán
műanyag, polietilén és PVC csőrendszerek, és a kettő kombinációjából születtek meg a
többrétegű csőrendszerek. A többrétegű csőanyagok magja egy fémcső, (alumínium vagy
réz ötvözet), amelyet kívül-belül PE (polietilén) bevonattal látnak el. Ezzel korrózióállóvá, és
flexibilisebbé, valamint könnyebben szerelhetővé téve a fémcsövet.
Önnek egy családi ház vízvezeték rendszerét kell felújítani. A rendszer üzembiztonságát a
hálózat nagyobb részét alkotó csöveken kívül a rendszer kisebbik részét alkotó
szerelvények, idomok, különösen ezek csőkötési megoldásai befolyásolják, hiszen zömében
ezek a rendszer szivárgási pontjai, a vízveszteségek eredői.
Ahhoz, hogy a megfelelő csőkötéseket valamint a megfelelő tömítéseket megfelelően,
precízen, felelősséggel el tudja készíteni, feltétlenül szükséges ezt a tanulási útmutatót
megismerni, majd az elkövetkező időszakban saját magát szakmailag továbbfejleszteni.

Minden vízvezeték szerelés a vízellátó rendszerhez és a szennyvízelvezető rendszerhez való
csatlakoztatásból tevődik össze. Ajánlatos a vízellátás főbb berendezéseit, mint például a
főcsapot, a vízmérőt (családi házaknál), az elosztórendszert egy helyiségben elhelyezni,
például a pincében, egy különálló térben, ahol könnyen hozzáférhetők. Így a szerelési-,
illetve karbantartási munkálatokat könnyebben el lehet végezni.
A vízvezeték rendszer kiépítéséhez különböző anyagokat lehet alkalmazni, rézcsövet,
horganyzott acélcsövet és különféle műanyag csöveket. A mesterek számára legkönnyebb a
műanyag csövek szerelése, melyeket csavarzatokkal vagy ragasztásos módszerrel lehet
összekötni.

Tel: 06(70)-573-3730

Csővezeték fajtái:

Horganyzott acélcsövek
A horganyzott acélcsöveket elsősorban ott alkalmazzuk, ahol különleges korrózióvédelemre
van szükség, például ivóvíz vezetékeknél. A horganyzott acél cső csak hidegvíz
vezetékekhez van engedélyezve, feldolgozása az újra meg újra szükségessé váló menetes
kötések miatt nem túl egyszerű, ezért a szerelők is egyre ritkábban alkalmazzák.
Az átmérőt itt hüvelykben adják meg. A hozzávaló menet meghatározása céljából a cső
átmérőjét tolómércével lehet megmérni. A külső és belső menet helyes mérete azért fontos,
mert csak a kétféle, tehát a csövön és a csőidomon lévő menet pontos egymásba illeszkedésével érhető el tömítő hatás.
Hüvelyk / Névleges átmérő (mm) / Külső átmérő

3/8″ / 10 / 17,2
1/2″ / 15 / 21,3
3/4″ / 20 / 26,9
1″ / 25 / 33,7
1 1/4″ / 32 / 42,4
1 1/2″ / 40 / 48,3

A táblázat alapján a csőcsavarzatok menet mérete is meghatározható. Ha valóban acélcsövet
kell fektetnünk, menetvágóra van szükségünk. Ezzel különböző átmérőkhöz tartozó menetet
lehet készíteni, mivel állítható vágópofái vagy cserélhető vágófejei vannak. A menetvágás
főleg vastagabb csövek esetében igen fárasztó verejtékes munka. (1. ábra.) A csőre vágott
menet kissé kúpos, így a csőidom menetével és némi kenderrel vagy tömítő szalaggal együtt
kifogástalan tömítést ad. A szokásos tömítési módszereknél kendert alkalmazunk. Egy kis
kenderfonatot szélesen és egyenletesen, a cső végén kezdve, jobb felé tekerve a menetekbe
helyezzük. Erre ujjunkkal némi menettömítő gittet kenünk, majd a csövet és a tömítést
kézzel összecsavarjuk, a kendernek nem szabad kinyomódnia a menetek közül.

Ha az a menet elején összetorlódik, akkor a menetet újra szét kell csavarni és újra „be kell
csomagolni”. Az utolsó három menetnél a csövet a csőfogóval húzzuk meg, az utolsó menet
alatt ügyeljünk a cső megfelelő véghelyzetére. Réz és vörös ötvözet alkatrészeken lévő
menetek gyakran simára dolgozottak így a kender elcsúszik és nem érhető el a kellő tömítő
hatás. Tapasztalt szakemberek ilyen esetekben egy öreg fémfűrész lappal, vagy egy
reszelővel keresztül-kasul többször megkarcolják a menetet, amitől érdessé válik és így a
kender a becsavaráskor jobban tapad.
A tömítőgitt olyan legyen, amelyet vízvezetékekhez való alkalmazására engedélyeztek. A
megfelelő utasítás a tubuson minden esetben fel van tüntetve. Az egyszerűbb tömítés a
teflonszalaggal történő tömítés. Ez egy vékony rugalmas műanyag szalag melyet ugyanúgy
tekerünk a külső menet köré, mint a kendert. Betekerés közben érzéssel húzzuk a szalagot,
hogy az simán ráfeküdjön a menetkontúrokra. Ez a teflonszalagos tömítési módszer már
évek óta bevált és éppen olyan jól tömít, mint a kender. Az itt leírt tömítési módok acél és
rézcsövek fektetésénél éppúgy használhatók, mint szerelvények, csavarzatok és hasonlók
tömítésénél.

Ólom csövek
Tudva levő, hogy az ólom az egészségre ártalmas és kis mennyiségben az ivóvízben oldódik,
ezért a mai csővezeték rendszer készítésénél kialakításánál nem alkalmazzuk, illetve a meg
lévő ólomvezetékeket feltétlenül ki kell cserélni. A felújítási munkák megkezdése előtt a helyi vízszolgáltató vállalatnál kell érdeklődni, hogy
a szóban forgó ház, vagy épület bekötéseinél illetve az ahhoz kapcsolódó csővezetékeknél
található e még fektetett vagy bekötött ólomcső. Általában a válasz nemleges lesz,
mivel az ólomcsöveket a vízszolgáltató vállalatok az elmúlt évtizedekben túlnyomórészt már
kicserélték. Ezután a felújítandó ház meglévő szerelését vizsgáljuk meg. Az ólomcsövek
felismerését néhány szembeötlő jellemző könnyíti meg.
Festés nélkül az anyag ezüstszürke és nagyon puha. Hajlíthatóságuk miatt ezek a csövek
soha nincsenek egyenesen fektetve, hanem mindig enyhén kígyózó
vonalak vagy ívek mentén. A csövek kötési helyei erősen kidudorodnak, a puha ólmot
késsel könnyen be lehet nyomni. A réz és horganyzott acélcsövek mindig egyenes vonal
mentén vannak fektetve. A vöröses színű rézcsövek rendszerint dugaszolható kötéssel
vannak összeillesztve és azután forrasztva. Az acélcsöveket, melyek festés nélkül
hasonlítanak az ólomcsövekhez, mindig összecsavarják. Kétség esetén itt a mágnes segít,
az ólom (az acéllal ellentétben) nem mágneses. A falban elhelyezett csövek esetén viszont
csak a víz analízise (tájékozódjunk a közműveknél) ad felvilágosítást az ivóvíz esetleges
ólomtartalmáról.

Réz csövek
Rézcsöveket a teljes ivóvíz hálózatban lehet alkalmazni. Különböző átmérőkben és
különböző falvastagságokkal, 5 m hosszúságú szálakban (2. ábra.) és 15…50 m hosszúságú
tekercsekben kaphatók.A rézcső szálak kemények, azaz szerszám nélkül, puszta kézzel a cső alig hajlítható.
Előnyük, hogy a szálanyagból való csövek lefektetve nagyon egyenesek. Kemény rézcsövet
ezért elsősorban látható vezetékekhez falon kívüli szerelésekhez alkalmazzuk. A rézcsöves
technológia keményforrasztással összekötött saját anyagú idomok segítségével szerelhető
össze. A csőanyag maga ugyanis nehezen hajlítható, könnyen megreped, ezért van szükség
a sok csatlakozó és kanyarodó idomra. Ezzel együtt a rézcső és szerelése a hagyományos
acélcső technológiához képest sokkal egyszerűbb, kevés célszerszámmal és a speciális
forrasztóanyagoknak köszönhetően, egy közepesen felkészült barkácsoló is elkészítheti a
ház vízvezeték-hálózatát.
Kemény rézcső méretei 5 m hosszú szálakban:
6×1 mm; 8×1 mm; 10×1 mm; 12×1 mm; 15×1 mm; 18×1 mm; 22×1 mm; 22×1,5 mm;
35×1,5 mm; és e méretektől nagyobbak.
A tekercsben lévő rézcső olyan lágy, hogy azt kézzel vagy „térdünkön” meg lehet hajlítani.
Ügyelni kell itt arra, hogy ne fektessük túl éles sarkok mentén, mert akkor a cső megtörik. A
műanyag bevonatos lágy rézcsöveket olyan helyeken szereljük fel, ahol a külső megjelenés
nem olyan fontos, takart helyeken, vagy vakolat alatti csővezetékek esetén. A tekercsben
szállított csövek előnye, hogy mindig akkora hosszúságot tudunk levágni, amekkora
szükséges, így hulladék nem keletkezik. Továbbá előnye még, hogy nagyon gyorsan
fektethető. Mivel ívekben is fektethető, nem kell minden irányváltoztatásnál szögidomokat
beépíteni, ezáltal a nagy hosszak összekötési helyek megtakarítását teszik lehetővé.
Lágy rézcső méretei tekercsekben:
8×1 mm; 10×1 mm; 12×1 mm; 15×1 mm; 18×1 mm; 22×1 mm
Az első szám a külső átmérőt adja meg, a második szám pedig a falvastagságot. (Például a
22 x 1 mm jelentése: A külső átmérő 22 mm, a falvastagság 1 mm.)
Minőség szempontjából a lágy és kemény csövek egyenértékűek. Mindkét fajta fényes és
szigetelt kivitelben egyaránt kapható.
A szigetelt csövet a hőveszteség csökkentése érdekében melegvíz-vezetékekhez használjuk.
Hidegvíz vezetékek esetén a szigetelés megakadályozza a cső izzadását. Ha fényes csövet
használunk és a szigetelést magunk végezzük el, a hatás ugyanaz. A szigetelt csőnek az az
előnye, hogy alkalmazása esetén munkaidőt takarítunk meg. A forrasztási helyeket
természetesen utólag szigetelni kell.

Régi és új csővezetékek összekötése egymással

Régi ivóvízhálózatok átépítésénél vagy módosításánál nem mindig kerülhető el az
acélcsövekhez való csatlakozás. Itt figyelembe kell venni azt, hogy rézvezetéket a víz
folyásirányában nem szabad acélvezetékként folytatni. Ha tehát az acélcső egy részét rézre
cseréljük ki, az összes további csődarabot rézből kell elkészíteni. Ha ezt a szabályt nem
tartjuk be, az acél csöveken korróziós sérülések keletkeznek. Ugyanez vonatkozik arra az
esetre is, ha régebbi acélból való vízmelegítő készüléket szerelünk fel. Ezeket nem szabad
réz vezetékkel bekötni, csakis acél csővel. A ma kapható forró víztárolók általában
zománcozottak és aktívanóddal vannak ellátva, így ezeket rézcsővel is be lehet kötni.
Ugyanilyen jó a korrózióvédelmük a rozsdamentes acélból készülő forró víztárolóknak

Feltétlenül be kell tartani ezt az áramlási szabályt, hogy réz és acél csövek összeépítése
esetén a víz folyásirányában először mindig az acélt fektessük le, azután a rezet. Azonban
van kivétel mivel a víz a fűtőberendezéseknél a hosszú keringés hatására kémiai
szempontból “holttá” válik, és már nem tud korróziós sérüléseket okozni.

Műanyag csövek
A rézcsövek térnyerésével egy időben a műanyag csövek is megjelentek a házon belüli
vezetékrendszerek palettáján. A műanyag alapanyagú polietilén (PE), és polivinil-klorid (PVC)
csöveket kezdetben elektromos hegesztő szerkezetekkel, saját anyaguk összeolvasztásával
lehetett csatlakoztatni.
Könnyen kezelhető, szerelhető, nem korrodál, magas az élettartama, rugalmas, tágulni
képes, így a legkevésbé érzékeny fagyra. A cső belső felületén a vízkő nem tapad meg.
Általában talajfelszín alá ajánlott telepíteni, de lehet bel térben is szerelni. A fentiekben
felsorolt kedvező tulajdonságok és kedvező árfekvése miatt használata ajánlott.
A nagyobb átmérők, (a közterületi vezetékek) esetében jelenleg is ezt a módszert
alkalmazzák. Legideálisabb csőanyag beépített hálózat céljára. Azonban a kisebb, 2″ alatti
csőátmérők esetében kialakításra kerültek egyszerűbb, az elektrohegesztés nélkül
elkészíthető, és főleg utólagosan oldható csőkötések. Ezek a csőkötések két fő csoportba
oszthatók a csőanyag függvényében. A polietilén anyagú csővezetékeket gyorskapcsolású, a
hollandi csatlakozóra hasonlító, saját anyagú szerelvényekkel lehet összekötni. A PVC anyagú csöveket eleve tokos csővéggel gyártják le.

Ezekhez a tokos csővégekhez
pontosan illeszkedő sima csővégeket, zsírtalanítás után megfelelő anyagú ragasztókkal,
bekenve, és a két csővéget összetolva, percek alatt azok kémiailag összekötődnek, és
rögzülnek. Amennyiben a tokos csővégekhez a megfelelően kialakított szerelvényeket
ragasztjuk akkor tetszés szerinti, akár oldható csőkötéseket is kialakíthatunk a
csőhálózaton.

Többrétegű csövek
A házi vízvezeték rendszerek alkalmazása és egyedi elterjedése, tovább bővült. A
rézötvözeteken alapuló korszerű csőrendszerrel, egy időben alakultak ki a tisztán műanyag,
polietilén és PVC csőrendszerek, és a kettő kombinációjából születtek meg a többrétegű
csőrendszerek. A többrétegű csőanyagok magja egy fémcső, (alumínium vagy réz ötvözet),
amelyet kívül-belül PE (polietilén) bevonattal látnak el. Ezzel korrózióállóvá, és flexibilisebbé,
valamint könnyebben szerelhetővé téve a fémcsövet.A vízvezeték rendszerek korszerű kiépítéséhez könnyű, flexibilis, de mégis hő- és
nyomásálló, a korrózióval szemben rezisztens csőhálózati anyagok szükségesek. Ennyi
igénynek eleget tenni, csak a különböző anyagok kombinációjával kialakított csövekkel
lehet. Így születtek meg a különböző, de azért egy elven működő többrétegű csőanyagok. Fő
különbség közöttük a csőkötésekben jelentkezik. Az első többrétegű csőrendszereknél
speciális szerszámmal préselték a csővégeket egymásba, illetve a csővégekbe a megfelelő
sárgaréz csőidomokat. Ilyen rendszerűek a TUBO csövek.
Továbblépést jelentett a préseléses csőkötési technológia. Ennél a technológiánál a
célszerszámmal precízen méretre szabott csővégeket kézi présszerszámmal a megfelelő fém
vagy műanyag idomra nyomjuk, tökéletes még préslég technikához is felhasználható
csőkötést kialakítva. Hasonló a WIRSBO QUICK & EASY csatlakozási rendszere, mely a
csőanyaggal megegyező anyagú szerelvényeket és kötőgyűrűket présel össze, tökéletes
elasztikus csőcsatlakozást biztosítva. Ezektől eltérő, a KPE csöveknél ismertetett
gyorskapcsolású csőkötésekhez hasonló megoldású a HEPWORTH Hep2O csőszerelési
rendszer. Itt a precízen levágott csővégbe egy réz csőperselyt helyezünk, majd azt a
számtalan rendelkezésre álló csőidom (fitting) megfelelő részébe toljuk, és az idomon
kialakított menetes (hollandira hasonlító) résszel összeszorítjuk.
A fenti csőszerelési rendszerek egyben megegyeznek, hogy alkalmazásukhoz az alap
célszerszámokon és idomokon kívül más nem szükséges, elkészítésükhöz az alap barkács
készség is elegendő. Ezután marad a legnehezebb feladat, ugyanis el kell döntenünk, hogy
melyik módszert alkalmazzuk. Ez nem egyszerű, mivel az ismertetett csőszerelési
rendszerek ugyanarra szolgálnak. 

2. Tervezési ismeretek
A szakaszokból összetett csővezeték elemeit csőkötésekkel egyesítjük. A csőkötések
feladata kettős. Egyrészt szivárgásmentes kapcsolatot kell adniuk a csatlakozó csőszakaszok
közt, másrészt mechanikai értelemben is összekapcsolják a csőszakaszokat. A folytonos
csőkeresztmetszettel mechanikailag egyenértékű csőkötést csak nagy nehézségek árán lehet
létesíteni, de olyan csővezetékek (pl. földbe helyezett vezetékek) esetén, amelyek nem
önhordóak, erre általában nincs is szükség. Sőt, olyan esetekben, amikor a cső hőmérsékleti
mozgásaira lehet számítani, kifejezetten előnyös, ha a csőkötés megengedi, hogy a
dilatációs mozgások egy-egy csőszakaszon önállóan lejátszódjanak.
Csővezetékrendszerek tervezése és ábrázolása
A csővezeték rendszerek kialakítása és elkészítése előtt minden esetben tervrajzot kell
készíteni, mely alapján állítható össze az anyag mennyiség. Meg kell határozni, hogy milyen
berendezési tárgyakat és szerelvényeket kívánunk felszerelni. Ki kell számolni a csövek
mennyiségét átmérőjét, meg kell határozni a dobozok kötések és tartóelemek számát. A
pontosság már csak azért is fontos mert az adapterek és az egyéb speciális alkatrészek
gyártónként eltérőek és ezért egymás között nem cserélhetők. Ezekre a tényezőkre a
tervezéskor ügyelni kell. (5. ábra.)
– A megvalósítandó technológia alapján csőtervet készítünk, amelynek tartalmazni kell
a csővezetéki elemeket, a műszerek mérési pontjait, a szerelvények szivattyúk
helyeinek meghatározását, ahol figyelembe kell venni a készülékek kezelhetőségét és
a minimális távolságokat a szomszédos csövektől, falaktól stb.
– Meghatározzuk a csövek, csőidomok belső átmérőjét az áramló közeg szállítandó
mennyisége (térfogatárama), üzemi nyomása, hőmérséklete stb. figyelembe vételével
– Méretezzük a csövek és csőidomok falvastagságát a nyomás, a hőmérséklet, a
szerkezeti anyag és a korróziós igénybevétel alapján
– Elvégezzük a csővezetékrendszer rugalmassági számítását
– Elvégezzük a szigetelési és hő veszteségi számításokat, amelyeknél figyelembe kell
venni az érintésvédelem, illetve a tűzveszély által megkövetelt minimális szigetelési
vastagságokat
– Cső szakaszjegyzéket (darabjegyzéket) készítünk
– Elvégezzük a tömítettségi és nyomáspróbát
– Elvégezzük a hőszigetelési munkákat
– Megjelöljük a csővezetékrendszert
– A megrendelő átveszi az elkészült munkát, a kivitelező átadási dokumentációt készít.

Tel: 06(70)-573-3730

MUNKAANYAG
TÖMÍTETT CSŐKÖTÉSEK SZERELÉSI ISMERETEI
10
5. ábra. Tervrajz műanyag csővel vagy horganyzott acél csővel5
Technológiai folyamatábra készítése
– A technológiai folyamatábra olyan vázlatos terv, amely feltünteti a technológiai
folyamatban alkalmazott, készülékek gépek és szerszámok fajtáit
– Fel kell tüntetni a főfolyamat teljes vezetékkapcsolását
– A tervezés kezdetekor azonosító jelekkel kell ellátni a berendezéseket, a
szerelvényeket és az azokat összekötő csővezetékeket
– A folyamatábrát minden esetben síkba terítve ábrázoljuk a folyamat haladási
irányának megfelelően
– Meg kell határozni a gépek és készülékek csatlakozó csonkjainak koordinátáit és a
csatlakozó méreteit
– A folyamatábrákat és csővezetéki terveket egyszerűen és egyértelműen
tervjelképekkel és azonosító jelekkel kell ábrázolni.
A csővezetékrendszer tervjelképei
– A tervjelképek a folyamatábrák és csővezetéki tervek egyszerű megrajzolásához
alkalmazható egyszerűsített ábrák. Ha valamely berendezésnek nincs szabványosított
jelképe, akkor azt értelemszerűen egyszerűsített ábrával vagy négyszöggel és abba
írt megnevezéssel kell ábrázolni.
A tervjelképek a következő csoportokba sorolhatók
– A csővezetékek és a csővezetéki szerelvények rajzjelei

Tel: 06(70)-573-3730

MUNKAANYAG
TÖMÍTETT CSŐKÖTÉSEK SZERELÉSI ISMERETEI
11
– A csővezetéki berendezések gépek, készülékek stb. rajzjelei képei.
A beépített csővezetékek színjelölése
– A kész csővezetékeket az áramló közeg alapján az MSZ 2980 szerint kell jelölni.
Csővezeték alatt a beépített csöveket, csőkötéseket, szerelvényeket, csőidomokat és
a hőszigetelést kell érteni. A szabvány a telepített ipari létesítmények, a hő
központok és közművek csővezetékeiben áramló közeg azonosítására szolgáló
színjelöléseket tartalmazza. A lakóépületek és egyéb kommunális létesítmények
csővezetékeit csak a hő központban, kazánházban kell jelölni.
– A csővezeték teljes hosszában vagy szakaszosan is alkalmazható az alapszín.
– A csővezetékek színjelölésére a következő jelölési módokat kell használni
– Jelzőgyűrűk: az áramló közeg egyes tulajdonságinak (pl. veszélyességének) vagy
rendeltetésének feltüntetésére
– Feliratok és megjelölő táblák: az áramló közeg pontos jelölésére, paraméterek és az
áramlási irány megadására
– Figyelmeztető jelek: a tűzveszélyesség, robbanásveszélyes, maró hatású, mérgező,
radioaktív vagy egyéb veszélyt jelentő közegeket áramoltató vezetékek
megjelölésére.
Áramló közeg Csővezeték alapszíne
Víz Zöld
Vízgőz Ezüst
Levegő Kék
Oxigén Kék sárga sávval
Gázok (cseppfolyós is) Sárga
Savak és lúgok Lila
Olajok és éghető folyadékok Barna
Egyéb folyadékok Fekete

3. Csőkötések szerelési ismeretei
A csövek szerelésénél – független attól, hogy toldásról, vagy idom beépítésről van szó –
elkerülhetetlen, a csövek összekötése. A gyakorlatban a legelterjedtebben használt csőkötési
módszer a forrasztásos kötés. Azonban ezzel még nem merítettük ki a lehetőségeket,
lényegesen nagyobb paletta áll rendelkezésünkre, mint az acélcsöveknél. A forrasztásos
kötés sokkal kevesebb időt igényel, mint az acélcső hegesztése, de sokszor előfordul, hogy
még ez is sok időbe telik, például meglévő hálózatok javításánál, amikor kényszerűségből el
kell zárnunk az elzárót. Ha előre gondolkozva megválasztjuk a megfelelő csőkötést, akkor a
lezárást csak másodpercekre, vagy maximum egy-két percre kell fenntartanunk.
Természetesen új szerelésnél is használhatjuk a többi csőkötési módot, hisz ott sem
mindegy milyen gyorsan készülünk el a kivitelezéssel. A csőkötési módokat alapvetően két
nagy csoportba soroljuk:

Tel: 06(70)-573-3730

MUNKAANYAG
TÖMÍTETT CSŐKÖTÉSEK SZERELÉSI ISMERETEI
12
– oldható kötések
– nem oldható kötések
4. Oldható kötések (tömítésről is kell gondoskodni)
Azokat nevezzük oldható csőkötésnek, amelyeket a vezeték károsítása nélkül tudunk
szétbontani, valamint ugyanilyen módon ismét össze tudunk kötni. Például acélcsöveknél a
normál karmantyús csőkötés nem tekinthető oldhatónak, mert azt csak akkor tudjuk
szétbontani a cső károsodása nélkül, ha azt a végpontjától kezdve az adott karmantyús
kötésig visszabontjuk.
– menetes kötések,
– karimás kötések,
– szorítókötések
– bilincses kötések.
Menetes kötések
A menetes kötéseknél vannak olyanok, melyeket forrasztással kell kombinálnunk és olyanok,
melyeknél forrasztás nélkül, tömítőgyűrű segítségével oldjuk meg a csőkötést. Mindegyik
kötéshez bronz idomokat használunk. Lehetnek sárgaréz idomok is, de azokat ivóvíz
hálózatoknál kerülni kell, mert abból kioldódhat cink, mely mérgező hatású.
A menetes idomokat keményforrasztással a rézcsövek végeihez erősítjük, majd a hollandi
anyát rátekerjük a menetes csavarra. A tömítettséget a kúpos felületek, illetve a kúpos és
gömbfelület találkozása biztosítja.
A tömítettség biztosítása érdekében vigyáznunk kell arra, hogy keményforrasztásnál a cső
anyaga kilágyul és emiatt a cső könnyen elcsavarodhat, valamint ügyelni kell arra is, hogy a
hollandi anyát óvatosan kell meghúznunk, nehogy a rézcső eltekeredjen. Ezért a kötés
mindkét végét fogóval, vagy villáskulccsal kell megfogni.
– Lapos tömítésű kötés:
 A menetes idomot itt is forrasztással erősítjük a cső két végéhez, majd a
lapos tömítést közbeiktatva rátekerjük a hollandi anyát a menetes csavarra.
– Vágógyűrűs kötés:
 A szorítócsavarral fémgyűrűt préselünk össze, s ez biztosítja a megfelelő
tömítettséget. Ezt a kötési módot nem nagyon alkalmazzuk, mivel
szétszereléskor nagymértékű károsodás lép fel.
– Szorítógyűrűs kötés:
 A menetes idomokat itt nem forrasztással erősítjük a rézcső végeihez, ezért
itt gondolnunk kell arra, hogy nem szabad a csöveket tengelyirányú húzásnak
kitennünk.
– Lágytömítésű kötés:
 Ez a kötési forma igen gyakori, hiszen például a sarokszelepek a mosdók alatt
hasonlóképpen néznek ki. E kötési módnak nagy előnye, hogy a tömítés
többször is felhasználható.

Tel: 06(70)-573-3730

MUNKAANYAG
TÖMÍTETT CSŐKÖTÉSEK SZERELÉSI ISMERETEI
13
Karimás kötések
A karimás kötéseket mindig forrasztással, vagy hegesztéssel kell kombinálnunk. Mindegyik
karimás kötésnél lapos tömítést teszünk a karimák közé, s anyás csavarokkal húzzuk össze
azokat. A csavaroknak rézből kell lenni, mert felléphet az elektrokémiai korrózió.
– Lapos karimás kötés:
 A karima vörös öntvényből, vagy bronzból készül, s ezt keményforrasztással
kell a csővezetékek végeihez erősítenünk. Ez a kötésmód nagyon biztonságos,
mert nem kell félnünk a cső elcsavarodásától.
– Karima gyári peremezéssel:
 Nagyon lényeges, hogy a kiperemezett rész gyárilag készített legyen, vagyis
ne készítsük azt a helyszínen kézzel. A gyárilag készített peremezést
legcélszerűbb hegesztéssel összekötni a cső végével.
– Laza karimás kötés kötőgyűrűvel:
 E kötésnél egy vörös öntvényből, vagy sárgarézből készült úgynevezett
kötőgyűrűt kell a cső végéhez forrasztanunk.
Bilincses kötések

A bilincses kötésmódnak két fajtája van forgalomban:
– Szorítóbilincses kötés:
 Szorítóbilincses kötésfajtánál forrasztani nem kell. A kötési helyre gumigyűrűt
és szorítóbilincset húzunk, majd meg kell szorítanunk a csavarokat. A lágy
rézcsöveket deformálhatja a szorítás, ezért e kötésfajtánál csak félkemény,
vagy kemény rézcsöveket használhatunk.
– Victaulic kötés:
 Victaulic kötés módhoz az előzőhöz hasonlóan gumigyűrűre van szükség, és
a kötést a két fél-részből álló karimával hozzuk létre. A cső kötése előtt a cső
végére egy körkörös bemélyedést kell készíteni, amibe majd a karima bele tud
kapaszkodni. A kötés tengelyirányú erőket is fel tud venni. E kötési mód
nagyon biztonságos, csak a hozzávaló anyagok ára magas, emiatt nem tud
gyorsan elterjedni.
5. Nem oldható kötések
Azokat a csőkötéseket nevezzük oldhatatlannak, amelyeket csak a vezeték roncsolásával,
károsításával tudunk szétbontani.
– forrasztásos kötés
– hegesztéses kötés
– roppantó gyűrűs kötés
– présidomos kötés
– gyorskötő rendszer
Forrasztásos kötések

Tel: 06(70)-573-3730

MUNKAANYAG
TÖMÍTETT CSŐKÖTÉSEK SZERELÉSI ISMERETEI
14
Általában az 50 mm-nél kisebb átmérőjű csöveket kapcsoljuk össze forrasztással. E méret
felett már inkább hegesztjük a csöveket. Kétféle forrasztást ismerünk, a lágyforrasztást és a
keményforrasztást. A hegesztéses kötéseket általában 50 mm átmérő fölött használjuk. A
hegesztés lehet, hagyományos és védőgázas.
Hegesztéses kötések
A hagyományos hegesztéses kötést dissous hegesztő felszereléssel készítjük, mely művelet
a nehézségi foka miatt nagy szakértelmet igényel. A rézcső a vékony falvastagsága valamint
a gyors hővezető képessége következtében nagyon gyorsan kilyukadhat, ezért ezt a
feladatot gyorsan és határozottan kell elvégezni.
A védőgázas hegesztési mód jobb a hagyományos hegesztési módnál, mert hűti a
hegesztési felületet, valamint távol tartja az oxigént a hegesztéstől. A művelet elvégzése
gyorsabb és biztonságosabb kötést ad és ezzel a módszerrel a gyakorlatlanabb
szakemberek is tudnak dolgozni.
Roppantó gyűrűs kötés
Sok helyen, így például Németországban tilos ezt a kötést alkalmazni, mert a csövet egy
hornyolt idomra „rároppantjuk”, ami nem mindig ad tökéletes tömítést. Egy kúpos belső
felületű hollandi anyával szorítunk egy felhasított gyűrűt a csőre, s ez ad oldhatatlan kötést.
A roppantó gyűrű a kötés létesítésekor megsérül, de ennek a cseréjét követően újra
létrehozhatjuk a kötést.
Egyszerű szerelhetősége miatt a kötés elkészítéséhez minimális előkészületekre van szükség
és speciális szerszám sem szükséges, csak egy csavarkulcs kell a munka elvégzéséhez. Az
idomok sárgarézből illetve bronzötvözetből készülnek. Néhány szerelvény csatlakozása
ilyen, de ha lehet, kerüljük ezt a kötést.
Présidomos kötés
Egyre inkább elterjedő kötési fajta. Az egyik leggyorsabban elkészíthető kötési mód, hiszen
a teljesen tapasztalatlan szerelő is el tudja készíteni ezt a kötést pár másodperc alatt
Speciális szerszám kell hozzá. A présidom tokjában van egy horony, s ebben egy gumigyűrűt
találunk, amit a szükséges szerszámmal az idom tokjával együtt rápréselünk a csőre.
Nagyon kell vigyázni a ledarabolt csővégek sorjátlanítására, mert a sorja megsértheti a
gumitömítést, s ekkor már nem biztos a tökéletes kötés. A szerszám az idomra egy
hatszögletű benyomást készít, ami elfordulás és tengelyirányú elmozdulás ellen is védi a
kötést. (6. ábra.)

Tel: 06(70)-573-3730

MUNKAANYAG
TÖMÍTETT CSŐKÖTÉSEK SZERELÉSI ISMERETEI
15
6. ábra. Présidomos kötés6
Nagy figyelmet kell fordítani a tömítőgyűrű színjelöléseire, mivel a különböző színek nem
keverhetők össze. Például a sárga színű tömítőgyűrű, ami a gázrendszerek idomainak
kötésére használatos, nem alkalmazható a vizes rendszerek összeszerelésekor. Ha jó
minőségű anyagot használunk, precízen jól végezzük a kötést, akkor -24ºC és +110ºC
hőmérséklettartományban valamint 16 bar nyomáson üzemeltethető a rendszer.
Gyorskötő rendszer
Ehhez a kötési módhoz speciális idom szükséges, ami nem olcsó, viszont a kötés szinte
pillanatok alatt kész. Az idom belülről úgy van kiképezve, hogy középen egy műanyag
ütközőt találunk a bedugás mélységének érzékeléséhez. Egy-egy gumigyűrű biztosítja a
tömítést, és az idom mindkét oldalán egy-egy rozsdamentes acélból készült „farkasfog”
akadályozza meg a cső kicsúszását, miáltal ez a kötés oldhatatlanná válik.
6. Tömített csőkötések készítése
Tekintettel arra, hogy az épületgépészetben használatos csőanyagok közül a leggyakrabban
előforduló csővezeték rendszer rézből készül, ezért elsősorban a réz csőkötések
készítésével foglalkozunk. A rézvezetékek szerelése lényegesen egyszerűbb és könnyebb az
acélcsövekhez viszonyítva. Kevesebb szerszám és kisebb felszerelés elegendő hozzájuk. A
szállításuk is lényegesen könnyebb.
Szerelési technológia
– Darabolás: a csőtengelyre merőleges vágás
– Sorjátlanítás: a csővég sorjázása
– Kalibrálás: a csővég külső belső kalibrálása
– Tisztítás: a cső és csőidom forrasztási felületének tisztítása, kívül fémmentes
szövettel, belül csőkefével

Tel: 06(70)-573-3730

MUNKAANYAG
TÖMÍTETT CSŐKÖTÉSEK SZERELÉSI ISMERETEI
16
– Folyasztószer felhordása a cső végre: a fittingbe kent folyatószer hiba!
– Öblítés: a rendszer áttisztítása a szennyeződések ellen
– Nyomáspróba: a hálózat utolsó ellenőrzése
– Utószigetelés: a cső izzadása, elleni védelem
– Egyéb megmunkálások: csőhajlítás
1. Darabolás
A csővezetéket minden esetben a szükséges hosszra le kell vágnunk. Bármilyen darabolási
technikát választunk, a vágási felületnek a cső tengelyére merőlegesnek kell lennie. Ha nem
merőleges a vágási felület, akkor kedvezőtlen vezeték-elhelyezés esetén előfordulhat, hogy
a forraszanyag befolyik a cső belsejébe, s ott eróziós korrózió okozója lesz. A darabolást
többféle szerszámmal végezhetjük. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai.
– Keretes fémfűrész
 A legismertebb és legelterjedtebb darabolási eljárás. Vigyázni kell arra, hogy
ne vas darabolásához alkalmas fűrészlap legyen a keretben, mert ezzel
nagyon gyorsan lehet elvágni a csövet, de rendkívül erős sorja marad utána és
a gyors vágás miatt a vágás nem biztos, hogy merőleges lesz. Amennyiben
aprófogú fűrészlapot teszünk a keretbe, akkor a vágási idő megnövekszik, de
a sorja képződése kisebb lesz és pontosabb lesz a vágási felület.
– Görgős csővágó:
 Egyik legkedveltebb eljárás és egyre jobban elterjed. A vágás ideje kicsivel
megnövekszik, de tisztább és biztos, hogy merőleges felületet kapunk. A
sorja szempontjából viszont a legrosszabb ez a vágás, mert egy összefüggő,
vastag sorja képződik a cső belső részén, melynek eltávolítása sokkal
nehezebb, mint a többié. A hagyományos sorjátlanító szerszámokkal nem is
lehet eltávolítani ezt, hanem ehhez hántolókés (sauber) szükséges. Lágy
rézcsövek darabolásához nem megfelelő, mert ha nem megfelelő előtolást
végzünk, a cső beroppanhat.
– Gyorsdaraboló (sikító):
 Ezzel a vágási eljárással biztosan derékszögű lesz a vágás, de vigyázni kell
arra, hogy ne túl gyorsan végezzük el, mert a cső nagyon felmelegedhet, s
ekkor a felmelegedett résznél megindul a fém kristályszerkezetének
átalakulása, mely az eróziós korrózió előidézője lehet. Sorja szempontjából
kedvező a vágás, mert vékony összefüggő hártya alakul ki, melyet könnyű
sorjátlanító szerszámmal eltávolítani.
– Körfűrész:
 Az előzőhöz hasonlóan jó lesz a vágás, s a fűrésztárcsa fogainak nagyságától
függően kapunk kisebb, vagy nagyobb sorját. Ugyanúgy néz ki, mint a
gyorsdaraboló, csak a gépbe nem korong van befogva, hanem körfűrész lap.
– Bolygófűrész:
 Ez a vágási módszer hazánkban nem nagyon terjedt el a gép magas megvételi
ára miatt, azzal együtt, hogy a lehető legjobb vágási felületet kapjuk e
szerszámmal. A darabolási idő is csekély.

Tel: 06(70)-573-3730

MUNKAANYAG
TÖMÍTETT CSŐKÖTÉSEK SZERELÉSI ISMERETEI
17
 A szerszám úgy néz ki, mint egy fúrógép, melynek végén, a tokmány helyén,
egy körbe fordítható körfűrészlap található elfedve. Ezzel a szerszámmal
szinte sorja mentes felületet kapunk és a vágási felület is biztosan merőleges
lesz.
2. Sorjátlanítás
A darabolás után minden esetben el kell távolítani a cső végéről a keletkezett sorját. Ezt el
kell végezni a cső külső és a belső felületén is. Az egyszerű sorjátlanító szerszámot
néhányszor meg kell forgatni a cső végeinél.
3. Kalibrálás
A kalibrálás a cső végeinek a szabályos körformára történő kialakítását jelenti. Főleg a lágy
csöveket szükséges kalibrálni, mert amikor a tekercsben szállított csövet letekerjük és
kiegyenesítjük, akkor a hajlítás miatt a cső keresztmetszete deformálódik. Az idomokba
illesztésnél ez az alakváltozás problémát jelenthet. A legnagyobb gondot kapilláris
forrasztásnál jelentheti, mert ott a kapilláris forrasztási rés nagyságának nagyon fontos
jelentősége van. A kalibráláshoz két szerszám szükséges, a kalibráló tüske és kalibráló
gyűrű.
4. Tisztítás
A csővéget tisztítani, azaz a felületet oxid mentesíteni, csak a forrasztásos kötéseknél
szükséges. A tisztítást külön végezzük a cső külső és a cső belső felületén. A külső
felülethez fémmentes tisztítót (pl. gyapotkendőt) használunk.

Tel: 06(70)-573-3730

MUNKAANYAG
TÖMÍTETT CSŐKÖTÉSEK SZERELÉSI ISMERETEI
18
Az idomok belsejének tisztításához tisztítókefét használunk, lehetőleg rézszálast kell
választani. (7. ábra.) A rézszálas tisztítókefe nagyon gyorsan kopik, s az ára sajnos nem
alacsony. Emiatt a kopott kefét nem szokták eldobni a szerelők, hanem arra tekernek
gyapotkendőt és úgy tisztítják meg vele az idom belsejét. Kis gyakorlattal ez a művelet
tökéletes lehet.
5. Folyasztószer felhordás
A lágy forrasztásos összekötéseknél minden esetben folyasztót kell alkalmazni. Kerülni kell
a forrasztás során a folyasztó túlhevítését, mert hatását elveszti. Fontos, hogy a folyasztó
vékonyan kerüljön a cső forrasztási felületére annak érdekében, hogy csak a műszakilag
elkerülhetetlen mennyiségű hidegvízben oldódó folyasztó anyag jusson a vezeték belsejébe.
Legjobb az, ha a folyasztószert a cső külső felületére visszük fel, mert a felesleges
mennyiséget az idom felhelyezése a csövön kívülre juttatja.
Ezt a felesleges folyasztó anyagot öblítéssel el kell távolítani. A külső felületekről a folyasztó
maradványát optikai okokból kell a forrasztás után eltávolítani, hogy elkerüljük a zöld
korróziós termékek képződését. Lágy forrasztásos folyasztó esetén egy puha nedves
ronggyal lehet ezt eltávolítani.
6. Öblítés
Az elkészült hálózatot át kell öblíteni, hogy eltávolítsuk a cső belsejéből a benne maradt
szennyeződéseket és az esetlegesen bennlévő folyasztószert. A folyasztószer eltávolítása
ivóvíz vezeték esetén a legfontosabb, mert abban mindig oxigén dús víz áramlik, ami
elősegíti a rézionok leválasztását a cső faláról. Ivóvíz és fűtési víz szállításánál az öblítést
szűrt vízzel oldjuk meg. Ha lehetséges, akkor keverjük nagynyomású levegővel az
öblítővizet, mert a keverék intenzívebben tudja a szennyeződéseket eltávolítani. Fagyveszély
esetén az öblítést levegővel végezzük, de az első lehetőségnél mossuk át a rendszert vízzel.
7. Nyomáspróba
Minden elkészült hálózatot ellenőrizni kell, hogy jól sikerült-e a szerelés. Az ellenőrzéshez
szükséges nyomás minimum 10 bar legyen, de ha ezt megközelíti, vagy meghaladja az
üzemi nyomás, akkor legalább az üzemi nyomás 1,5-szerese legyen a próbanyomás.
Olyan helyeken, ahol az elkészült hálózat esetleges sérüléseknek van kitéve (pl. padozatban,
vakolat alatt) a további munkák során, a veszély idejére (pl. betonozás, vakolás) a nyomást
rajta kell hagyni a rendszeren, hogy azonnal észre lehessen venni, ha baj történik.
8. Utószigetelés
A falban, vagy padozatban haladó vezetékeket mindig szigetelni kell. A kötések helyén a
szigeteléseket pótolni kell. Falon kívüli szerelésnél is szigetelt vezetéket kell használni, ha a
csőben hideg közeg áramlik, ugyanis a levegő nedvességtartalmából kicsapódik egy rész a
cső felületére, ezt úgy nevezik, hogy izzad a cső.
9. Csövek hajlítása
A tekercsben lévő lágy szilárdsági rézcsöveket, szerszámokkal vagy a nélkül is lehet
hajlítani. A szerszám nélküli hajlítási sugár tapasztalat szerint a cső külső átmérőjének 6-8-
szorosa lehet. A hajlítási sugár megválasztásánál döntő, hogy a hajlítási tartományban ne
keletkezzen megengedhetetlen keresztmetszet-csökkenés, gyűrődés, ill. törés.

Tel: 06(70)-573-3730

MUNKAANYAG
TÖMÍTETT CSŐKÖTÉSEK SZERELÉSI ISMERETEI
19
Ez alapjában véve a szerszámmal történő hajlításra is vonatkozik. A műanyag bevonatú vagy
gyárilag szigetelt tekercsben lévő rézcsöveket ugyanígy lehet hajlítani, ugyanakkor különös
gonddal kell eljárni, hiszen a köpeny alatt lévő törés nem mindig felismerhető. Kisebb
méretű csöveket belső rugó segítségével kell hajlítani, így elkerülhető a cső deformálódása.
Menetes csőkötés készítése
Valamennyi csőkötést úgy kell kivitelezni, hogy a szabad átfolyási keresztmetszet
megmaradjon. Az acélcsöveket (horganyzott) csak akkor szabad hegeszteni, ha hegesztés
után a belső védelem ismét helyreállítható. A horganyzott és belső bevonattal ellátott
acélcsöveket a károsodás elkerülésére tilos hajlítani.
Az acélcsövekhez csak horganyzott csőidomokat szabad alkalmazni és a menetes kötés
esetén a meneteket a karmantyúval teljesen be kell fedni. A hosszmenetek utólagos levágása
a korrózió elleni védőréteg sérülése miatt nem ajánlatos, csak teljesen horganyzott
hosszmentes részeket szabad beépíteni.
Az alapvezetékben szükséges irányváltoztatásokhoz íveket kell alkalmazni, az
elosztóvezetékeknél akkor szabad könyököt beépíteni, ha ívek beépítése nem lehetséges. A
menetek készítésekor használt kenő- és hűtőközegek, valamint a meneteknél alkalmazott
tömítőanyagok a víz tulajdonságait utólagosan nem befolyásolhatják. Kőolajszármazékot
kenőanyagként nagy hígításban sem szabad használni, mivel ez a víz ízére hátrányosan hat,
ugyancsak tilos a tömítéshez a mínium (ólommínium).
Műanyag alapanyagú csőkötések készítése
A rézcsövek térnyerésével egy időben a műanyag csövek is megjelentek a házon belüli
vezetékrendszerek palettáján. A polietilén leggyakoribb alakja hosszú szénalapú lánc. Ezek a
láncok összecsavarodva kötött szerkezetté állnak össze. Hő hatására könnyen alakíthatóvá
válnak, viszont további magasabb hő hatására lágy nyúlékony anyag lesz.
7. Csővezetékek védelme
A védelem módja és mértéke, a szigetelés jellege, anyaga, kialakítása, kiviteli módja egyrészt
a szerkezet rendeltetésétől, másrészt a nedvesség forrásától, illetve annak káros hatásától
függ. Vizsgálatuk dönti el, hogy a szigetelést kívülről vagy belülről, vegyileg közömbös, vagy
agresszív hatások ellen kell készíteni. Ezek ismeretében, számítás és mérlegelés után kell
dönteni a védelem módjáról és mértékéről!
Szigetelés
Az építőiparban leggyakrabban hő és nedvesség elleni szigetelést alkalmaznak
csővezetékekkel kapcsolatban. Statikai szerepük általában nincs, a csövek védelmét
szolgálják, alkalmazásuk szinte nélkülözhetetlen. Vízcső esetén a víz hőmérsékletének
megóvása érdekében általában olyan hőszigeteléssel kell ellátni, amely 6 órás éjszakai
pangást feltételezve megakadályozza a víz fagyását, túlságos lehűlését, illetve nyáron a víz
felmelegedését. A hőszigetelés csak nem éghető anyagú illetve nehezen éghető anyagú
lehet. Csővezetékek szigetelésére a leggyakrabban használt anyagok, szálas anyagok
(kőzetgyapot, üveggyapot), habosított polietilénből, szintetikus kaucsukból készített héjak.
A párakicsapódás megakadályozására zártcellás szigetelőanyag szükséges, erre a
legmegfelelőbbek azok, melyeket szintetikus kaucsukból készítettek. Magas hőmérsékletű
közegben alumíniummal kasírozott kőzetgyapotot használnak, ilyenkor általában szigorú
éghetőségi paramétereket is be kell tartani.
Nagy átmérőjű csővezetékek szigetelése, szigetelő lapok, illetve lamellek segítségével
történik. Viszont figyelni kell rá, hogy hideg csővezetékek szigetelésére szálas anyagokból
készült csőhéjak nem alkalmasak a nedvességhatás miatt, ilyenkor fóliával kasírozott
csőhéjak használatosak.
Összefoglalás: Valamennyi csőkötést úgy kell kivitelezni, hogy a szabad átfolyási
keresztmetszet megmaradjon.

Tel: 06(70)-573-3730

Vízszerelő Budapest területén:

Vízszerelő Budapest  I. kerület : Víziváros, Tabán, Vár, Krisztinaváros, vízszerelés Budapest II. kerület : Ady-liget, Hidegkút, Budaliget, Pesthidegkút, Rózsadomb, Pasarét, vízvezeték szerelő Budapest III. kerület : vízszerelőtBékásmegyer, víz szerelő Óbuda, vízvezeték szerelő Kaszásdűlő, vízszerelő Csillaghegy, vízvezeték szerelő Aquincum, vízszerelés Budapest IV. kerület :  Káposztásmegyer, vízvezeték szerelés Újpest, vízszerelő Budapest V. kerület : Belváros – Lipótváros, vízszerelés  Budapest VI. kerület : Terézváros, vízszerelés VII. kerület :  vízszerelő Erzsébetváros, vízvezeték szerelő Budapest VIII. kerület : vízvezeték szerelőJózsefváros, vízszerelő Budapest IX. kerület : vízvezetékszerelés Ferencváros, vízvezeték szerelés Budapest X. kerület: vízszerelő Kőbánya

vízszerelés XI. kerület : Gazdagrét, vízvezeték szerelőLágymányos, vízszerelésAlbertfalva, Őrmező, vízvezeték szerelésKelenvölgy, vízvezeték szerelő szakember Kelenföld, Gellérthegy, Szentimreváros, vízszerelő Budapest XII. kerület : Hűvösvölgy, Zugliget, Svábhegy, vízvezeték szerelő XIII. kerület : Angyalföld, vízvezeték szerelés Budapest XIV. kerület : Zugló, vízszerelő XV. kerület :  vízvezeték szerelőÚjpalota, vízvezeték szerelő Rákospalota, vízszerelő Budapest XVI. kerület :  vízszerelőCinkota, vízszerelő Sashalom, vízszerelő Árpádföld, vízvezeték szerelő Rákosszentmihály, vízszerelő Mátyásföld,vízvezeték szerelés Budapest XVII. kerület : Rákoskert, vízszerelésRákoskeresztúr, vízvezeték szerelő Rákoscsaba, vízvezeték szerelésekRákosliget, vízszerelők Budapest XVIII. kerület : Pestimre, vízvezeték szereléstPestszentlőrinc, vízvezeték szerelőHavanna, vízvezetékszerelés  XIX. kerület : Wekerle-telep, Kispest, vízszerelés Budapest XX. kerület : Pesterzsébet, vízvezeték szerelő Erzsébet, tolózár csere Budapest  XXI. kerület : Csepel, vízszerelő Budapest  XXII. kerület : Budafok, vízszerelő Budatétény, Nagytétény, Rózsavölgy, vízszerelő Budapest XXIII. kerület : vízszerelő Soroksár

Vízvezeték szerelés vállalunk továbbá:

Albertirsa, Alsógöd, Alsónémedi, Budaörs, Csévharaszt, Csömör,  Diósd, Dunaharaszti, Dunakeszi, Dunavarsány, Ecser, Érd, Erdőkertes, Felsőgöd, Felsőpakony, Fót, Gomba, Göd, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Maglód, Mende, Mogyoród, Monor, Nagytarcsa, Nyáregyháza, Ócsa, Pécel, Péteri, Pilis, Sülysáp, Szada, Százhalombatta, Szentendre, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Szilasliget, Taksony, Törökbálint, Úri, Üllő, Üröm, Vasad, Vecsés

0036705733730